Vancouver fontos kikötőváros a nyugat-kanadai Brit Kolumbia tartomány délnyugati részében, a Fraser folyó és a Burrard-öböl közti félszigeten található, a belváros pedig az öbölbe nyúló kis félszigeten helyezkedik el.

Területe 114,67 km², népessége 611 869, nagyvárosi övezetével együtt (Nagy-Vancouver) 2 249 725 (2007-es adatok) - ezzel Kanada harmadik, Nyugat-Kanada második legnagyobb nagyvárosi övezete. A város népsűrűsége az észak-amerikai kontinensen New York, San Francisco és Mexico City után a negyedik legnagyobb.

Vancouver a világ egyik „legnemzetközibb” városa. Domináns etnikai csoportja nincs, a város lakóinak mintegy 52 százaléka és a nagyvárosi övezet népességének mintegy 43 százaléka anyanyelve nem az angol. Az angol anyanyelvűek után a legnépesebb csoportot a kínaiak alkotják.

Nevét George Vancouver (1757 - 1798) brit felfedezőről kapta, aki az északnyugati átjárót keresve 1792-ben behajózott a Burrard-öbölbe. Felmérte és feltérképezte azt a területet, ahol ma a belváros fekszik, és a különböző területeknek angol neveket adott. A félsziget először az 1860-as években népesült be, a Fraser-kanyoni aranyláz okozta bevándorlás következtében, főképp az Egyesült Államokból érkezett bevándorlókkal. Az aranyláz elmúltával sokuk elhagyta a várost.

Először Queensborough nevű település alakult ki a Burrard-öböl és a Faser folyó közötti félszigeten, ami később New Westminster lett. Itt nyitotta meg az 1860-as években „Gassy Jack” Deighton italmérését Granville fafeldolgozó munkásai számára. Ezt nevezik ma Gastownnak. Ugyenekkor három fiatalember megvásárolta a Burrard-öböl melletti földeket. A fiúkat bolondnak nézték, hogy a központtól annyira távol vesznek földet. Ma ez a rész foglalja magában Vancouver egész nyugati részét. A vasút megérkezésével Granville fontossága megnőtt, 1886-bana félsziget többi részével együtt várossá alakult Vancouver néven.
A vancouveri kikötő akkor nyert nemzetközi jelentőséget, amikor megnyitották a Panamai-csatornát és ez lehetővé tette, hogy a kanadai exportgabona a nyugati kikötőből is könnyen átjuthasson az Atlanti-óceánra. Azóta Kanada egyik legforgalmasabb kikötője lett és többet exportál, mint bármely más kikötő Észak-Amerikában.

Vancouvert nevezik „a szomszédságok (angolul: neighbourhoods) városának” is: minden szomszédság sajátos arculattal (és etnikai összetétellel) rendelkezik. Történelmileg az angol skót és ír eredetű népesség alkotja a legnagyobb csoportot a városban, a brit társadalom és kultúra lenyomata ma is világosan kivehető bizonyos negyedekben, például Granville-ben és Kerrisdale-ben. Vannak olyan „szomszédságok”, ahol egy etnikai csoport alkot magas koncentrációt, például a Pandzsábi Piac (Punjabi Market), a Kis-Olaszország (Little Italy), a Görög Negyed (Greektown) és a Japán Negyed (Japantown). Sok szomszédságban láthatók kétnyelvű utcatáblák, például a Kínai Negyedben (Chinatown) és a Pandzsábi Piacon.

A kínaiak beáramlása az 1980-as évektől gyorsult fel: sokan érkeztek Hong Kongból, mielőtt az Egyesült Királyság átadta Kínának és magából Kínából, előzőleg pedig Taiwanból. A Kanadába bevándorló ázsiaiak legnépszerűbb célpontja Toronto után hagyományosan Vancouver. A városban jelentős számban élnek dél-ázsiaiak (főleg pandzsábiak, akiket általában indo-kanadai néven emlegetnek), filippínók, indonézek, koreaiak, kambodzsaiak és japánok. Növekszik a latin-amerikaiak száma is, ők főleg Peruból, Ecuadorból és újabban Mexikóból érkeznek.

A hong kongiak beáramlása előtt a legnagyobb nem-brit etnikai csoportokat az írek és a németek alkottak, utánuk a skandinávok, olaszok, az ukránok, illetve a korábban érkezett kínaiak alkották. Az 1950-es évek közepe és az 1980-as évek közt sok portugál érkezett Vancouverbe és Toronto és Montreal után most is Vancouverben él a legnagyobb portugál népesség Kanadában. Kisebb számban élnek itt a legutóbbi hullámokban érkezett kelet-európaiak (a már említett ukránokon kívül).

Az őslakosok jelentős számban élnek Vancouverben és környékén (Brit Kolumbiában a legnagyobb közösségük itt él).
Látnivalók

Belváros

Vancouver belvárosát északról és délről tengeröblök (Burrard Inlet és a False Creek), nyugatról a Stanley Park, keletről a Gastown és a Kínai Negyed határolja.  
A belváros lenyűgöző felhőharcolóknak, luxus szállodáknak, modern épületeknek, Vancouver legnépszerűbb bevásárló utcáinak ad otthont. A belvárost már önmagáért is érdemes gyalog bejárni, és nem mindennapi élményt ígér, ahogy egy sarkon befordulva hirtelen feltárul előttünk az óceán és a Parti-hegység csipkézett csúcsa. 
A belvárosban - más észak-amerikai nagyvárossal ellentétben - nemcsak dolgoznak, de élnek is az emberek, lendületet és pezsgést adva a belvárosnak.

Granville Street
Vancouver belvárosában található a Granville Street, mely Vancouver elsőszámú szórakoztató negyede. Számos éttermével, bárjával és éjszakai szórakozóhelyeivel az egyik legkedveltebb éjszakai kikapcsolódási negyed, különösen hétvégenként. A Pacific Centre bevásárlóközpont üzletei a legújabb divatárukat és egyedi vancouveri termékeket kínálnak.

Robson Street
Robson Street Vancouver egyik legnépszerűbb bevásárló utcája márkás divatüzletekkel, zeneboltokkal, kozmetikai üzletekkel, könyváruházakkal. A bevásárlás közben számos étteremben, bárban és kávézóban töltődhetünk fel, vagy csak figyelhetjük a helyiek és idelátogatók forgatagát.

Yaletown
Az eredetileg divat negyedként ismert Yaletown ma újra a reneszánszát éli régi raktárépületekből átalakított családiasan berendezett üzleteivel, galériáival és divatáru boltjaival. Itt szinte minden kapható az indián képzőművészeti alkotásoktól a gyémánt ékszerekig.

Canada Place
A Canada Place a 86-os Világkiállítás kanadai pavilonjaként épült. Az épület teteje vitorlákat formáz, így adva egy hajóra utaló formát. A kikötő Észak-Amerika egyik legfontosabb kikötője, ahonnan először fát szállítottak 1864-ben Ausztráliába. Ma már évente 70 millió tonna szállítmány és közel 100 országból érkező 3000 hajó fordul meg itt. A kikötő megtekinthető a vízibuszokról (SeaBus) is, mely a Waterfront állomásról indul North-Vancouverbe (Észak-Vancouver városrész) a Burrard öblön keresztül.
A hely érdekessége még a SkyTrain, azaz magasvasút, melly a New Westminster városrészbe lehet eljutni.
A CN IMAX mozi öt emelet magas kivetítőjén filmeket lehet nézni.

Gastown és a Kínai Negyed

Vancouver eredeti magját a Gastown és a Kínai Negyed alkotja, pár percre találhatók a mai belvárostól.

Gastown
Gastown az óvárosban található, nevét John „Gassy Jack” Deighton hajóskapitánynak és aranymosónak köszönheti, aki itt 1867-ben italmérést nyitott. Mivel abban az időben a fűrészmalmok és fafeldolgozó üzemek területén tilos volt alkoholt fogyasztani, az italmérés gyorsan nagyon népszerű lett, és a kocsma körül hatalmas bódéváros alakult ki hevenyészett épületekkel, sátrakkal és fából készült járdákkal. Az 1886-os tűzvész után már kőből és téglából építették újjá a települést. Gastown a város terjeszkedésével egyre jobban veszített jelentőségéből, házaiból és szállodáiból raktárak lettek. 1960-ra Gastown teljesen lepusztult, történelmi jelentősége feledésbe merült. Végül a 60-as évek végén megkezdték a lepusztult raktárak, hotelek és vendéglők felújítását, így mára viktoriánus stílusú, barátságos negyed lett belőle, 19. századi épületeiben vendéglők, bárok, butikok és galériák várják az idelátogatókat. A téglaburkolatú, ódon kandeláberekkel szegélyezett utcákon zajló színes élethez utcai zenészek, kereskedők és művészek is hozzájárulnak.
John „Gassy Jack” Deighton bronzszobra a Maple Tree téren áll. A városrész nevezetessége a kéttonnás gőzóra, a világ első gőzzel működtetett órája.
Vancouver útjainak mai számozási rendszere ott kezdődik, ahol egykor az italmérés állt: a Carral és a Water utcák sarkán.
Gastown peremén található a 28 emeleten irodáknak otthont adó Harbour Centre, melynek tetején a Vancouver Lookout, azaz egy kilátó található, melyet 1977-ben az amerikai űrhajós, Neil Armstrong - az első ember, aki a Holdra lépett – nyitott meg.
A Harbour Centre sokáig Vancouver legmagasabb épülete volt, melyet a helyiek főként „a hamburger” –ként emlegetnek a felső emeletek formája miatt.
A kilátóba üveglifttel juthatunk fel, mellyel 130 métert megtéve már menetközben is élvezhetjük a vancouveri panorámát. A kilátóteraszról teljes körpanoráma tárul elénk: a belváros, Nagy-Vancouver, az óceán és a Parti-hegység. A forgóvendéglőből is élvezhetjük a csodálatos kilátást.

Chinatown
A Kínai Negyed Vancouver belvárosában található. Ma Vancouverben él New York és San Francisco után Észak-Amerika legnagyobb kínai lakossága.
Sokuk a Fraser folyó völgyi aranyláz idején érkeztek 1858-ban, illetve 1881-84 között 15 ezer munkást hoztak a vasút építkezésre, akiknek a nagy része Vancouverben és Victoriában telepedett le. Gastown mellett, attól keletre alakult ki a városrész. Házaik nagy része a 19-20. század fordulóján épült jellegzetes elrendezésben. 1997-ben Anglia visszaadta Hong Kongot Kínának, mely Vancouverbe újabb kínai bevándorlást eredményezett. A gasztronómiai fogások mellett a negyed legfőbb vonzerejét üzletei és piacai adják.
A Sam Kee épület a világ legkeskenyebb épületeként került be a Guinness Rekordok Könyvébe, csak a legutóbbi években előzte meg egy pittsburgi épület. A földszinten 1,5 méter széles épület, az emeleten a kinyúló erkélyekkel 183 cm széles. A történet 1912-be vezet vissza, amikor a hatóságok a Pender utca kiszélesítése miatt kisajátították Sam Kee földjét egy darabkát kivéve, melyért nem voltak hajlandók fizetni, mert az új utcához már nem volt rá szükség. Kee úr szomszédja reménykedett benne, hogy szinte a semmiért megvásárolhatja, de Kee úr nem engedett, és felépítette az akkori világ legkeskenyebb épületét. Boltjának ügyfeleit az ablakokon át szolgálta ki.
A negyed másik nevezetessége a Dr Sun Yat-Sen kert, mely Kína területén kívül elsőként létrehozott klasszikus kínai kert, melyhez hasonlót ma sem találni a Föld nyugati féltekén. A park a 86-os Világkiállításra készült, és az első Kínai Köztársaság megalapítójáról kapta a nevét, aki Vancouver gyakori látogatója volt. A kertet Suzhou városban a Ming dinasztia (1368-1644) alatt kialakult klasszikus kertek mintájára épült.

Stanley Park

A belváros félszigetének északi részén elterülő Stanley Park hatalmas zöldterülete azokat a nem is túl régi időket idézi, mikor Vancouver még nem volt több mint egy tisztás a nyugati part vadonjában.
A park Lord Stanleyről kapta a nevét, aki Kanada kormányzója volt 1888 és 1893 között, és aki megóvta a területet a jövő nemzedéke számára. A parkot hivatalosan 1888-ban nyitották meg.
A 400 hektáron elterülő park egyike Észak-Amerika legnagyobb városi parkjainak, 20 %-al nagyobb, mint a new yorki Central Park.
A park érintetlenül hagyott erdői számos őshonos állatnak adnak otthont, a park bejáratánál található a Lost Lagoon, egy 3 km átmérőjű tó, amely a különböző vízimadarak élőhelye és vándormadarak pihenőhelye. A tó eredetileg egy keskeny öböl volt, melyet 1929-ben választottak le a tengertől, és vált természetes édesvízi tóvá.
A park számos lehetőséget kínál a szabadidő eltöltéséhez: lehet sétálni a tengerparton és a sétányokon, úszni, golfozni, piknikezni, kerékpározni.
A Vancouver Akvárium Tengeri Tudományos Központ a világ tengereinek élővilágát mutatja be 600 különféle fajhoz tartozó, 70.000 élőlényen keresztül; többek között láthatunk itt kardszárnyú delfineket, beluga bálnákat és fókákat.   
Brockton Pointnál található totemoszlopok, melyeket a Haida, Kwakiutl és más helyi indián törzsek készítettek, emlékeztetik az idelátogatókat egy valaha itt fekvő indián falura.

Granville Island

A Granville Island inkább félszigetként, mint szigetként nyúlik a False Creek öbölbe.
Az 1900-as évek elején főként gyárak, üzemek és fűrésztelepek voltak itt, de a kép mára teljesen megváltozott. Árusoktól nyüzsgő piacán a tenger gyümölcsei, zöldségek és gyümölcsök, sajtok és kenyerek széles választékban megtalálhatók, és a félsziget még számos vásárlási lehetőséget kínál. Galériái a műgyűjtőket képzőművészeti alkotásokkal várják.

North Vancouver (Észak-Vancouver)

North Vancouver a Burrard-öböl északi partján, a hegyek lábánál fekszik, a szomszédos West Vancouverrel együtt több mint 90.000 lakossal alkotják Vancouver elővárosát. A belvárosból legkönnyebben vízibusszal (SeaBus) lehet North Vancouverbe jutni.
Itt folyik a Capilano folyó, mely a Parti-hegységből ered és 32 kilométer megtétele után ömlik a Csendes-óceánba a Lions Gate hídtól nyugatra. A Capilano River Regional Park természetvédelmi területet 1926-ban alapították, leghíresebb látnivalója a függőhíd, mely a Capilano folyó 70 méter mély szurdoka felett ível át, és a világ leghosszabb függőhídja. Az első hidat 1889-ben Gerorge Grant Mackay készítette, hogy a földjeit meg tudja közelíteni a szurdokon keresztül. A hidat recsegése-nyikorgása miatt az őslakók a „nevető híd” becenévvel illették. A századfordulón már közkedvelt kirándulóhelynek számított. A ma látható híd 1956-ban készült el. A parkban sétaösvények, színes totemoszlopok csoportja, lazactenyésztő telep és duzzasztógát is található.
North Vancouver másik népszerű kirándulóhelye a Grouse Mountain. A hegyre vezető kötélpályán Észak-Amerika legnagyobb kabinjai szállítják az utasokat a hegycsúcs közelébe, ahonnan tiszta időben csodálatos kilátás tárul a látogatók elé.